Előnyök és buktatók – hasznos információkat kaptak a biogazdálkodásról
Növénytermesztők és állattenyésztők találkoztak és hallgattak hasznos információkkal teli előadásokat a biogazdálkodásról csütörtökön az Iparosotthonban. A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület, a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület és az Identitas Alapítvány ekkor tartotta a soron következő Agrárakadémiát, mely a szatmári gazdák körében már jól ismert és igen népszerű rendezvény.
„A gazdákkal folytatott beszélgetések során azt tapasztaltuk, hogy nagyon keveset tudnak a biogazdálkodás alapjairól, nem tudják, hogy milyen elvárásoknak, előírásoknak kell megfelelniük, ha ők is bio-besorolású termékekkel szeretnének a piacra kerülni. Az ilyen, egészséges termékek iránt ugyanis az életszínvonal növekedésével egyre nő a kereslet” – mondta köszöntőjében Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátora.
Az Agrárakadémia programjában a biogazdálkodásban tapasztalt szakemberek, illetve cégvezetők beszéltek tapasztalataikról és adtak ötleteket különböző problémák ökologikus megoldásáról.
Ladó Hunor falugazdász, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete képviseletében beszélt a biogazdálkodás több évtizedes múltjáról, de eloszlatott olyan tévhiteket is, miszerint ha mindenki biogazdálkodással foglalkozna, a megtermelt élelmiszerek nem lennének elegendők a bolygó lakói élelmiszerigényének kielégítésére. 38 országban 115 tanulmány foglalkozott a kérdéssel és jutott a következtetésre: a biogazdálkodással a hozam csupán 8-9 százalékkal csökkenne. Tápértékben, ízben, vitaminokban dúsabbak a bio-élelmiszerek, áruk viszont akár 50 százalékkal is magasabb, mint a megszokott termékeké és nagy irántuk a kereslet – ezért is éri meg változtatni a hozzáálláson és biogazdálkodásba kezdeni. Az állattenyésztés talán kicsit nehezebb falat, speciális képzettségű állatorvosra is szükség van hozzá – ilyet pedig nehéz találni. Az állatok etetése is nagy odafigyelést igényel, szálastakarmányra és gabonára van szükség ehhez. A hús feldolgozása sem egyszerű, ugyanis olyan vágóhídon nem lehet bio-gazdaságból származó állatot vágni, ahol más besorolású állatokat is feldolgoznak.
Albert Imre, a Bioterra Egyesület a romániai helyzetről beszélt. Tisztázta: az ökológiai, biológiai és organikus megnevezés ugyanazt takarja, csak országonként más kifejezést használnak. Romániában 310 ezer hektáron zajlik biogazdálkodás, a tendencia pedig további növekedést mutat. 2010-ben 183 ezer hektáron dolgoztak a bio-farmerek, 2018-ra ez a szám 300 ezer hektár fölé emelkedett. 2010-ben 65 ezer méhcsalád „dolgozott” bio-körülmények között, számuk 2018-ra 122510-re nőtt. Albert hátrányként beszélt arról, hogy az országban kevés a termelő és feldolgozó egyesület. A gazdálkodókon nagy a nyomás, mert nagy a kereslet a termékeik iránt, a minősítő szervezeteknek pedig Romániában nincs igazán hitelük. Gond az is, hogy az ország élén gyakran cserélődő kormányok nem tudnak egy koherens politikával előállni az öko-gazdálkodás kapcsán.
A találkozón szó esett a biogazdálkodók támogatásáról is: különböző terület-alapú támogatást kaphatnak azok, akik épp átállnak biogazdálkodásra, és azok is, akik már megkapták az ökominősítést.
Az Agrárakadémia második részében Czirbus Olivér, a Biocovos Greenkontroll kft. képviseletében beszélt a Biológiai légykontrollról, amely a sertés és szarvasmarhatartók számára hozott környezetbarát, vegyszermentes ötleteket a rohamléptekben szaporodó házilégy, szuronyos istállólégy vagy éppen a kis házilégy ellen. A rendezvényt Fodor Gábor, a GaboSpic kft. menedzserének előadása zárta, ő a tápanyagellátásról beszélt, gazdasági szempontból megközelítve a kérdést, majd a résztvevők kötetlenül beszélgethettek az előadókkal.
